A „Borsodi Latte” kifejezés egyfajta társadalmi szatíra, amely egyszerre játszik a kulturális különbségekkel, regionális sztereotípiákkal és a fogyasztási szokásokkal. Bár elsőre csak viccnek tűnik, mögötte komolyabb társadalmi üzenetek is húzódhatnak. Nézzük részletesebben:

Mit jelent a „borsodi latte” társadalmi szinten?

1. Vidéki vs. városi ellentét

„Latte” a városi, urbánus, sokszor középosztálybeli életstílus szimbóluma: kávézók, dolgozósarok, MacBook, startup.

„Borsodi” pedig egy, főként vidéken népszerű, olcsó sör, gyakran a munkásosztály vagy nehezebb sorsú rétegek választása.

A „borsodi latte” tehát gúnyt űz abból, amikor valaki a saját valóságához képest próbál "menőzni" – vagy épp ellenkezőleg: büszkén vállalja, hogy nem tartozik az elit kultúrához.

2. Önazonosság és irónia

A kifejezést gyakran önironikusan használják azok, akik nem részesülnek a városi „latte-kultúrából”.

Azt üzeni: „Mi is reggelizünk, csak másképp – és nem szégyelljük.”

Ez a nyelvi humor eszközével való önazonosság-vállalás: ellenállás a kulturális felsőbbrendűség érzésével szemben.

3. Társadalmi rétegek és fogyasztási szokások

Arra is rámutat, hogy a fogyasztás (mit iszunk, mit eszünk) ma már identitáskérdés.

A „borsodi latte” ezzel ironizálja a márkákhoz kapcsolódó társadalmi státuszt – ahol a Borsodi egyfajta ellenpontja a Starbucksnak vagy egy budai kávézónak.

4. Memetikus ellenállás

A kifejezés mémként terjedt, és ezáltal a digitális kultúra egyik eszköze lett a társadalomkritikára.

Humoros formában fejezi ki azt a valóságot, hogy nem mindenki él Insta-kompatibilis, latte-habos életet, és ez rendben van.

Mit üzen tehát a társadalomnak?

„Ne nézd le azt, aki nem a trendek szerint él.”

„A saját valóságunk is lehet értékes – még ha csak egy sörösdobozban is.”

„A kultúra nem csak az, amit a városi elit fogyaszt.”